Shrei

Sziasztok! Tudom ,hogy nagy késéssel, de hoztam részt! Nem is dumálok többet szerintem a rész elmond mindent, jó olvasást hozzá! :)

2.: „Megérkeztem”

Már kora reggel fent voltam, mert be kell vallani, hogy izgultam, annak ellenére, hogy nem most van nálam először a fiam. Régebben is átjött hétvégenként, de ahogy kamaszodni kezdett elhanyagoltuk ezt. Nem volt közös témánk, nem érdekelte semmi a haverjain kívül, én meg belefáradtam, ezért nem kerestem többet Billt.

Ma viszont, remélhetőleg sok évre hozzám költözik.

Miután megreggeliztem, elmosogattam magam után, majd ellenőriztem még egyszer, hogy minden készen van-e Bill fogadására. Sokan mondják, hogy nem nagy kunszt az egész, pedig nem kis feladat megnevelni egy gyereket, főleg, ha a fiatalabb nem akarja.

Tíz órakor elindultam a fiamért, aki már várt rám. Tudom, hogy nem jön ki az anyjával, ezért minél hamarabb elhozom onnan. Mondjuk ez nekem csak jó, mert több időt tölthetek vele és hamarabb kész leszünk a pakolással.

-          Szia! – köszöntem Leonának, mikor megérkeztem a házhoz

-          Szia! Gyere be! – mosolygott kedvesen, de láttam rajta, hogy valami nyomja

-          Valami baj van? Gondterheltnek tűnsz….

-       Nincs semmi, csak nem tudom, hogy jó ötlet-e, hogy hozzád költözik Bill. Tudod sok olyan dolgot csinált 15 éves létére, amit nem nézel ki belőle. Félek, hogy felerősödnek benne ezek a dolgok, ha te nem leszel otthon és nem irányítod.

-        Leona, bízz bennem, nem fog több hülyeséget csinálni, mert nem hagyom. Tudom, hogy nehéz lesz nevelni egy kamaszt és mellette dolgozni, de megoldom. 

-          Már megint kibeszélsz? – szólt Leonához Bill

-          Fiam, nem kibeszélünk, hanem megvitatjuk, hogy mi lenne neked a legjobb! Köszönj el anyádtól és gyere, ha kész vagy. Ma még sok dolgunk lesz.

Tíz perc múlva már úton is voltunk hozzám, de az autóban csönd volt. Láttam Billen, hogy kíváncsi, mert még nem járt az új lakásomban.

Megbeszéltük Leonával, hogy bármikor jöhet Billhez, és ő is hazamehet, de csak ha szól nekem. Nem akarok veszekedni vele, mert eltűnt otthonról.

Mikor megálltam, Bill az autóból nézett körbe, de hamar észbe kapott és kiszállt.

-          Menj, csak be én majd viszem a cuccaidat! – mosolyogtam kedvesen

-          Ez nagyon….menő! –értem be én is a lakásba

-          Gyere, megmutatom a szobádat!

Hagytam, hadd rendezkedjen be és nézzen körbe mindenhol, majd leinvitáltam egy beszélgetésre, hiszen muszáj tisztázni a szabályokat már az első napon.

-        Bill, nézd; tudom, hogy csak most költöztél ide, de van pár dolog, amiben meg kell egyeznünk! Értem, hogy nem szereted a szabályokat és nem is tartod be őket nagyin, de ezek a legalapvetőbb dolgok.

-        Fater, ezért jöttem el anyámtól. Te is kezded? Miért nem élhetek úgy, ahogy én akarok? – igaza volt Leonának, amikor azt mondta, hogy utálja a korlátozásokat

-   Bill, az életben mindenhol vannak korlátok, amiket be kell tartanod még neked is. Kamasz koromban én is ilyen voltam, de nem vezet semmire, hidd el. Különben is, akkor dumálj, ha már elmondtam őket.

-          Nem érdekel, én csak lazulni jöttem ide. 18 éves korom után már le is lécelek…..

-          Elég volt! Az apád vagyok, és most végig hallgatsz! – nem kiabáltam, de még csak a hangomat sem emeltem fel 

-          Felőlem…..

-   Ne pazarolj! Tudom, hogy megtehetnéd, de akkor sem. Ne menj el engedély nélkül. Nem szeretnélek a rendőrséggel kerestetni. Szeretném tudni, hogy merre mész és kivel! Ne csődítsd ide az összes haverodat, mert nem fogom tolerálni a kupit. A végére hagytam a két legfontosabbat: ki fogod venni a részedet a házimunkából, különben korlátozások lesznek; mint például zsebpénzt nem fogsz kapni. Iskolába fogsz járni!

-          Biztos, hogy nem! Minek nekem iskola? Elvagyok a nélkül is, ráadásul ott csak korlátoznak!

Az iskola miatt kicsit vitatkoztunk, de nem érdekel, úgy is az lesz, amit én akarok. Billnek suliba kell járnia és ebből nem engedek még akkor sem, ha ezért nem fog beszélni velem. 15 évesen még bőven a tanulók közt van a helye, ezért szeptembertől be fogom íratni a város legjobb iskolájába. Nem érdekel, hogy mennyibe kerül, az a lényeg, hogy érettségije legyen a fiamnak. Tuti, hogy lesz még ez miatt veszekedésünk, de majd megköszöni nekem.

-          Fater, elmentem a haverokkal, majd jövök. – szólt be a szobámba este, elég későn

-          Ilyenkor? Fiam, éjjel 11 óra van….

-          Jó, de most kell mennem. Most hívtak.

-          Bill, mit csináltok? Drog, alkohol, vandalizmus? – tettem le a laptopot az ölemből

-          Nem mindegy neked?

-          Nagyon nem az! Mondd meg!  

Mivel semmit nem szólt, csak elrohant felöltöztem és utána siettem. Persze, csak hűlt helyét találtam az utcán, ezért elindultam kocsival, hátha találok valamit. Nem hagyhatom, hogy belekeveredjen valamibe, ami illegális. Nem szeretnék nyomozni Bill után, ezért el kell érnem, hogy megbízzon bennem és elmondjon mindent. Még várok egy –két hetet aztán szakemberhez fordulok vele.

Miközben ezen gondolkodtam elértem a régi gyártelepre, ami már kb. húsz éve nem működik, de senki nem őrzi. Láttam ott egy csomó embert, akik feltehetőleg fiatalok voltak, ezért megindultam feléjük gyalog a telefonom segítségével, mert így éjfél magasságában ár igencsak sötét van még nyáron is. Feltételezem, hogy köztük volt a fiam is, de amint meglátták a telefonom zseblámpáját elmenekültek. Remélem, Bill nem volt köztük, mert ez a hely állítólag egy drogtanya. Mindenesetre el fogok beszélgetni Billel; biztos, ami biztos.